Megtekintések: 0 Szerző: A webhelyszerkesztő közzététele idő: 2025-06-06 Origin: Telek
A nagyfeszültségű (HV) energiarendszerekben a túlfeszültség-levezetők olyan kritikus alkatrészek, amelyek megvédik a berendezéseket a villámcsapások, a váltási műveletek és más zavarok által okozott átmeneti túlfeszültségektől. Ezek a túlfeszültségek szigetelési bontáshoz és a berendezés meghibásodásához vezethetnek, ha nem megfelelően kezelik. Pontosabban, a 132 kV -os túlfeszültség -letartóztatók célja a HV átviteli hálózatok és alállomások védelme, a rendszer megbízhatóságának és a hosszú élettartamának biztosítása.
A modern 132 kV -os túlfeszültség -levezetők rés nélküli fém -oxid -technológiát használnak, elsősorban cink -oxid (ZNO) varisztorokat használva. A hagyományos, hiányos leállítóval ellentétben, amelyek a szikrahullásokra támaszkodnak a vezetés megindításához, a Gapless tervek lehetővé teszik a folyamatos feszültségfigyelést és a túlfeszültség -eseményekre való azonnali reagálást. Ez gyorsabb működést és javított védelmet eredményez az elektromos berendezések számára.
ZnO varisztorok : Ezek a bálék szíve, amely nagyon nemlineáris feszültség-áramot mutat, amely lehetővé teszi számukra a túlfeszültség-áramok hatékony elvégzését, miközben normál működési körülmények között a nagy ellenállást tartják fenn.
Szigetelő ház : Mechanikai támogatást és környezetvédelmet nyújt a belső alkatrészek számára.
Végső szerelvények : Könnyítse meg a biztonságos mechanikai és elektromos csatlakozásokat az energiarendszeren belül.
Porcelánház : Mechanikai erejéről és tartósságáról ismert, a porcelán hagyományos választás volt a túlfeszültség -elülső házak számára. Kiválóan ellenáll az UV sugárzásnak és az időjárási viszonyoknak.
Polimer ház : Szilikongumiból vagy más kompozit anyagokból készülnek, a polimer házak könnyűek és kiváló hidrofób tulajdonságokat kínálnak. Jobban teljesítenek szennyezett környezetben, és kevésbé hajlamosak a törésekre. Ezenkívül a polimer lakos leplezők gyakran kompaktabbak, megkönnyítik a könnyebb telepítést.
A A 132 kV -os rendszerek számára kialakított túlfeszültségnek meg kell felelnie a szigorú teljesítményszabványoknak, hogy a megbízható működést normál és rendellenes körülmények között biztosítsák. Ezeket az eszközöket általában 170 kV -ig terjedő feszültségekre besorolják, és elegendő biztonsági margót kínálnak a rendszer névleges feszültsége felett. Ez biztosítja, hogy a nyálkahártya ellenálljon a túlfeszültség eseményeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a rendszer szigetelését vagy funkcionalitását.
A túlfeszültség egyik kritikus teljesítmény -aspektusa a kisülési képesség. A túlfeszültség -levezetőket úgy tervezték, hogy átmeneti események során rendkívül nagy áramokat kezeljenek, például villámcsapások vagy váltási hullámok. A 132 kV -os túlfeszültség -leállás fejlett modelljei képesek 10 ka -tól több mint 20 ka -ig terjedni, a telepítés konkrét követelményeitől függően. Néhány nagy teherbírású alkalmazásra akár 40 kKa vagy 65 kA osztályú teljesítményre besorolásra is szükség lehet, különösen a nagy villámsűrűségű területeken, vagy ahol a kapcsolási műveletek gyakoriak.
Az energiakezelési képesség egy másik létfontosságú mutató, amelyet kilojoules/kilovolt (KJ/KV) mérnek, ami azt jelzi, hogy a túlfeszültség -esettanál biztonságosan felszívódhat egy túlfeszültség -esemény esetén a túlfeszültség esetén. A megfelelő méretezés az energiaelnyelés és a kisülési kapacitás szerint biztosítja az értékes elektromos infrastruktúra hosszú távú védelmét.
Az ideiglenes túlfeszültség (TOV) események rendellenes energiarendszer körülmények között fordulhatnak elő, például kiegyensúlyozatlan terhelések, földi hibák vagy rendszerszigetelés. Nagy teljesítményű A túlfeszültség -lerakódnak képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon ezeknek a TOV -feltételeknek egy meghatározott időtartamra, anélkül, hogy a szigetelő és vezetõ tulajdonságaiban lebomlik.
A legfontosabb specifikáció itt a maximális folyamatos működési feszültség (MCOV), amely a maximális feszültség, amelyet a bejegyzés folyamatosan elviselhet normál körülmények között. Egy 132 kV -os osztályrendszer esetében a túlfeszültség -rögzítő MCOV -ját általában úgy tervezték, hogy kissé a névleges feszültség alatt legyen, de elég magas ahhoz, hogy megakadályozzák a hamis működést a feszültség ingadozása során. Ez biztosítja, hogy a nyálkahártya nem vezető állapotban maradjon normál szervizfeszültség alatt, de azonnal aktiválódik, ha valódi túlfeszültség-körülmény bekövetkezik.
Egy másik kritikus paraméter a fennmaradó feszültség, amely a feszültség, amely megmarad a nyálkahártya termináljain, miközben túlfeszültséget végez. Az alacsonyabb fennmaradó feszültség azt jelenti, hogy a túlfeszültség hatékonyabb a túlfeszültség szorításában és a downstream berendezések által tapasztalt elektromos feszültség korlátozásában. A modern túlfeszültség-leállás cink-oxid (ZNO) varisztorokat használ, amelyek rendkívül nemlineáris VI jellemzői vannak, lehetővé téve az éles átmeneteket a szigeteléstől az állapotokig, és minimalizálva a maradék feszültséget a túlfeszültség-események során.
A túlfeszültség -lejtő mechanikai tartóssága ugyanolyan fontos, mint az elektromos teljesítménye, különösen a kihívást jelentő kültéri környezetben történő felszereléseknél. A leállításoknak el kell viselniük a szélterhelés, a szeizmikus rezgések, a hó felhalmozódása és még véletlen mechanikai hatások által okozott mechanikai feszültségeket.
A hagyományos porcelán-lakás-leállítások ismertek a nagy nyomószilárdságukról és az UV-expozícióval szembeni ellenállásukról, ám ezek szintén nehézek és törékenyek, így érzékenyebbé teszik őket a szállítás vagy a szeizmikus események során. Másrészt, a polimer lakású, olyan anyagokból készült, mint a szilikon gumi vagy az EPDM, fokozott mechanikai ellenálló képességet kínálnak. Ezeket a könnyű egységek könnyebben kezelhetők és telepíthetők, és ellenállóbbak az ütés és a vandalizmus ellen. Hidrofób tulajdonságaik szintén ideálisak a magas szennyeződés vagy a magas humiiditású környezetben való felhasználáshoz, ahol a felületi szennyezés egyébként villogást eredményezhet.
Ezenkívül sok polimer lakású túlfeszültség-levezetőt magas rövidzárlatú szilárdsággal terveztek, lehetővé téve számukra, hogy biztonságosan visszatartják a belső nyomást, és elkerüljék a fragmentációt hiba által kiváltott hiba esetén. Rugalmas építési és belső ív-oltási mechanizmusaik tovább javítják a közeli személyzet és a berendezések biztonságát.
Összefoglalva: a 132 kV -os rendszerben használt túlfeszültség -elülső nyálkahártyának az elektromos állóképesség és a mechanikai szilárdság kiegyensúlyozott kombinációját kell kínálnia. A névleges feszültség, a kisülési áram képessége, a TOV ellenállási szintek és a maradék feszültség teljesítménye mind hozzájárul az eszköz hatékonyságához az értékes energiainfrastruktúra védelmében. Eközben a mechanikai erő biztosítja, hogy az eljegyzés megbízható és biztonságos maradjon a környezeti feltételek és a működési feszültségek széles skáláján.
Az alállomásokban a 132 kV -os túlfeszültség -leállás védi a kritikus berendezéseket, például a transzformátorokat, a megszakítókat és a buszrészeket a túlfeszültségektől. Stratégiailag arra helyezkednek el, hogy elfogják az alállomásra jutó hullámokat, biztosítva a teljes rendszer biztonságát és megbízhatóságát.
A transzformátorok létfontosságú és drága alkatrészek az energiarendszerekben. A transzformátor terminálokra telepített túlfeszültség -levezetők megakadályozzák a túlfeszültségek szigetelési meghibásodását, ezáltal meghosszabbítva a transzformátor szolgálati élettartamát.
A túlfeszültség-levezetőket az átviteli vezetékek mentén, különösen a felmondási pontokon és a csomópontokon telepítik, hogy megvédjék a villám által kiváltott hullámokat. Segítenek fenntartani az átviteli hálózat integritását és megakadályozzák az áramkimaradásokat.
A GIS alkalmazásokban a kompakt túlfeszültség -levezetőket integrálják a kapcsolóberendezésbe, hogy megvédjék a belső alkatrészeket a túlfeszültségektől. Kompakt méretük és nagy teljesítményük ideálisvá teszi őket az űrkonzervált környezetekhez.
A megújuló energia -létesítmények gyakran a villámcsapásokra hajlamos területeken helyezkednek el. A 132 kV -os túlfeszültség -levezetőket az inverterek, transzformátorok és egyéb felszerelések védelmére használják a szél- és napenergia -gazdaságokban, biztosítva a folyamatos és megbízható energiatermelést.
A helyszíni kiválasztás elengedhetetlen a túlfeszültség -levezetők hatékony működéséhez. Ezeket a lehető legközelebb kell felszerelni az általuk védett berendezéshez, hogy minimalizálják a csatlakozási vezetékek hosszát, ami bevezetheti az induktivitást és csökkentheti a hatékonyságot.
A hatékony földelés elengedhetetlen a túlfeszültség -levezetők biztonságos működéséhez. Ezeket egy alacsony ellenállású talajhoz kell csatlakoztatni, hogy biztosítsák a túlfeszültség-áramok biztonságos eloszlását. Megfelelő biztonsági engedélyeket kell tartani a felrohamok megelőzése és a személyi biztonság biztosítása érdekében.
A telepítésnek meg kell felelnie a releváns nemzetközi szabványoknak, például az IEC 60099-4 és az IEEE C62.11, amelyek iránymutatásokat nyújtanak a teljesítménykövetelményekről és a túlfeszültség-leállítások tesztelési eljárásairól.
Noha a modern túlfeszültség -leállítószereket hosszú karbantartási életre tervezték, a folyamatos megbízhatóság biztosítása érdekében időszakos ellenőrzéseket javasolunk. Az ellenőrzési intervallumok a környezeti feltételektől és a gyártói ajánlásoktól függően változhatnak.
A rendszeres vizuális ellenőrzések azonosíthatják a szennyeződés, a fizikai károsodás vagy a kisülési nyomok jeleit. A kudarc elkerülése érdekében az esetleges rendellenességeket haladéktalanul kell kezelni.
Az időszakos elektromos tesztelés, például a szigetelési ellenállás és a szivárgási áram mérése segít felmérni a nyálkahártyát. A szivárgási áram növekedése jelezheti a romlást és a csere szükségességét.
A túlfeszültség -levezetők véges szolgálati élettartammal bírnak. Az olyan mutatók, mint a megnövekedett szivárgási áram, a fizikai károk vagy a túlfeszültség -események során történő működésének elmulasztása, azt sugallják, hogy a csere szükséges. A gyártók gyakran iránymutatásokat nyújtanak a várható szolgáltatási élettartamról és a csere kritériumokról.
A 132 kV-os túlfeszültség-leállás nélkülözhetetlen a nagyfeszültségű energiarendszerek védelméhez az átmeneti túlfeszültségektől. Fejlett kialakításuk, amely magában foglalja a rés nélküli cink -oxid technológiát, biztosítja a gyors reakciót és a megbízható védelmet. A megfelelő túlfeszültség -levezetők kiválasztásával, valamint a megfelelő telepítési és karbantartási gyakorlatok betartásával a közművek és a mérnökök javíthatják a rendszer megbízhatóságát és megóvhatják a kritikus infrastruktúrát.
A különféle feszültségszintekhez és terepi feltételekhez igazított nagy minőségű túlfeszültség-védelmi megoldásokhoz fontolja meg a jó hírű gyártókhoz való kapcsolatfelvételt, mint például a Hebei Jiuding Electric Co., Ltd.. Szakértelmük és termékkínálatuk biztosíthatja az energiarendszerekhez szükséges védelmet.
